Kašperk

A Kašperk (németül Karlsberg) egy várrom a Šumava-i előhegységben, a Klatovy-i járásban, Pilsen kerületben. Kb. 2,5 km-re északkeletre fekszik Kašperské Horytól, a Kašperská vrchovina természeti parkban. A várrom kulturális műemlékként védett, és látogatási időben nyitva áll a nagyközönség előtt.

A várat határerődként IV. Károly király alapította 1356-ban. Királyi kezelésben csak 1365-ig maradt, amikor az uralkodó Vlašimi Jan Očkónak zálogosította el. A zálogbirtokosok ezután egymást váltották a váron egészen a 17. század eleji elhagyásáig. Közéjük tartozott többek között Svojšíni Petr Zmrzlík fiával együtt, a Švamberk urai, valamint Šternberki Zdeněk Konopišťský.

A 16. század végén Kašperské Hory városa bérelte ki a várat, de a polgárokat inkább az uradalom haszna érdekelte, mint maga a vár, amely emiatt pusztulásnak indult. Amikor a harmincéves háború után építőanyag-forrássá vált, gyorsan romba dőlt. A vár meghatározó magja egy nagyméretű palota, amelyet mindkét rövidebb oldalán hasáb alakú lakótornyok zárnak le, és amelyet várfal övez. Éppen ez a toronypár adja Kašperk jellegzetes, messziről is látható sziluettjét.

A Kašperk a Šumava-i előhegység erdei fölé magasodik, és a régió legszebb várromjai közé tartozik. A hozzá vezető felmenetel hálás túracél, jutalma pedig a környező tájra nyíló kilátás. A vár remekül kombinálható Kašperské Hory és a tágabb Šumava-vidék felfedezésével. Ha a régióbeli tartózkodást közeli szállással tervezi, ideje marad mind a vár megtekintésére, mind a Kašperská vrchovina erdeinek nyugodt bebarangolására, kapkodás nélkül.